Az ősember hajléka volt
Az ősz a kirándulások évszaka és az időjárástól függetlenül is elindulhatunk felfedezni a lenyűgöző Szelim-barlangot.
Különleges élményben lehet részünk a Gerecse-hegységben, ha ellátogatunk a Tatabányán található, könnyen elérhető Szelim-barlangba.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Szelim-barlang nem egy hagyományos túrázási helyszín: úgy érezhetjük, mintha egy mesebeli üreg mélyére kerültünk volna.
Remek fotótéma
A Szelim-barlang nyílásai nemcsak kivételes látványt nyújtanak, de nagyszerű fotótémát is szolgáltatnak. A 45 méter hosszú és 18 méter magas barlang 1982 óta fokozottan védett helyszín,
A jól bejárható turistaútvonal mentén található és szabadon látogatható Szelim-barlang, amelyet Szelim-lyukként is emlegetnek, a Gerecse-hegység peremén, a Gerecse Kapuja Látogatóközponttól kb. 400 méterre van, a Turul-emlékmű közelében.
A piros jelzést kövessük
A barlangba a geológiai témájú, és a környék legfontosabb kőzeteit felsorakoztató tanösvényen juthatunk el a piros turistajelzést, majd a piros barlang jelzést követve.
Az érdekes látványosság nagy vonzereje, hogy közel van a fővároshoz, így akár autóval, akár vonattal érkezünk ide, egy óránál többet nem kell utaznunk.
A parkolótól vagy a vasútállomástól a piros turistajelzést követve egy hosszú lépcsősoron juthatunk fel a Kő-hegyre.
Csodálatos belső tér és panoráma tárul elénk, amint belépünk a Szelim-barlangba.
Mitől különleges ez a nevezetesség?
A mészkőből álló Szelim-barlang a tengerszint felett 289 méteren helyezkedik el és a kialakulását karsztosodási folyamatok tették lehetővé, így ennek hatására jött létre a napjainkban látható formája.
A legnépszerűbb bejutási pont az 1 méter széles és 2 méter magas hosszanti hasadék, amin belépve szinte azonnal a szemünk elé tárul a barlang csarnokszerű hatalmas belseje.
Az egyik fő látványossága, a Tatai-medencére nyíló „ablak”, ahonnét hosszú percekig lehet és érdemes is gyönyörködni a kilátásban.
A legnagyobb meglepetést azonban egyértelműen a mennyezeti „lyuk”, pontosabban a beszakadt plafonnyílás tartogatja, melyeken keresztül a felszínre tekinthetünk.
Itt igazán kicsinek érezhetjük magunkat, miközben megélhetjük, milyen, amikor a természet teljes egészében magába fogad.
A bátrabbaknak, és a megfelelő tapadású lábbeliben érkezőknek ajánlott felmászni a szinte járdát formáló letisztult sziklaoldalon, ahonnét egy sziklapárkányon megpihenve tekinthetünk le a városra.
Erről az oldalról elhagyhatjuk a barlangot is, és a jelzett ösvényen visszajuthatunk a lépcsősorra.
A Szelim-barlang a természeti adottságai miatt kivételes fotóhelyszín, amit az ide látogatók ki is használnak, hiszen a hatalmas nyílások és az impozáns bejáratok emlékezetes pillanatok megörökítésére szolgálhatnak.
A barlangban rejlő lehetőséget felfedezte a filmipar is, mert itt forgatták például a 2006-os Eragon fantasy-kalandfilmet és a Vaják című sorozat bizonyos jeleneteit, de láthattuk már reklámfilmekben is.
A neandervölgyi ősember is használta a barlangot
Bár a Szelim-barlang elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a 20. század eleji, barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet.
Csak a 30-as években került rá sor, amikor Kessler Hubert próbaásatásának sikere után több évig tartó, rendszeres régészeti munkákat végeztek itt.
A feltárás során több mint 12 méter magasságban felhalmozódott üledékrétegeket vizsgáltak át és távolítottak el a barlangból.
A legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt is ismerte és használta a sziklaüreget a neandervölgyi ősember.
Nemcsak az általa használt kő és kovaeszközök kerültek innen elő, hanem a vadászatok során elejtett nagyemlősök, a mamut, az ősbölény, és az óriásszarvas csontmaradványai is.
A felsőbb, fiatalabb rétegekből több, különböző kultúrához tartozó őskori lelet is megtaláltak, mint például olyan tűzkőből készült kaparószerszámot, amelyhez hasonlók a közeli Jankovich-barlangból is ismertek.
A barlanghoz fűződő legendák
Az itt talált temérdek emberi csontmaradvány lehet az alapja számos monda gyökerének.
A legismertebb történet szerint a török időkben 7 falu – Környe, Bánhida, Galla, Szőllős, Baj, Agostyán és Tardos – népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől.
A törökök azonban észrevettek egy patakhoz lesurranó nőt, aki ivóvizet akart vinni szomjazó gyermekének.
Őt követve találtak rá a barlangban rejtőző emberekre, s mivel az eltorlaszolt bejáraton nem tudtak bejutni, áttörték a barlang mennyezetét, és „kénkővel vegyített szalmafüsttel” fojtottak meg mindenkit, aki bent volt.
Bár ez a monda a török időkre teszi az itt talált embercsontok korát, a régészeti kutatások nyomán azok inkább a tatárjárás idejéből származnak.
Érdemes a környéket is felfedezni
A Gerecsében számtalan egyéb program, túraútvonal és látnivaló várja az egyedül, párral, barátokkal, gyerekekkel és háziállattal érkezőket, a kirándulni vágyókat.
Errefelé található a mesés panorámát nyújtó Ranzinger kilátó, a népszerű és különböző nehézségi fokozatú via ferrata pályák, a más-más tematikát felölelő tanösvények, de további barlangok is.
Innen indulnak a Gerecse teljesítménytúrák, melyeket akár önállóan is teljesíthetünk.
Ha viszont rövidebb utat tennénk meg, választhatjuk azt a 7 km-es körtúrát, ami a következő állomásokat foglalja magába: Tatabánya vasútállomás – János-forrás – Csúcsos-hegy – Ranzinger-kilátó – Szelim-barlang – Turul szobor – Tatabánya.
Kellemes kirándulásokat kívánunk mindenkinek!